 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
||||||||||
|
|
 |
 |
|
|
|
MI TÖRTÉNIK EGY EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETBEN? Gyülekezeti demokrácia: Presbiteri ülések, közgyűlések
Az egyházközség elnöksége A lelkész A gyülekezetek többségében egy lelkész szolgál, de a nagyobbakban olykor kettő, vagy több is. Ilyenkor közülük igazgató lelkész választanak. Ő az, aki irányítja, illetve összefogja a többi lelkész munkáját. A lelkész / lelkészek feladata, hogy megszervezzék és ellássák a gyülekezet tagjainak lelkigondozását, a családlátogatásokat. Bibliaórákat, lelki alkalmakat szerveznek és vezetnek, megszervezik és - amennyiben nincs önálló hitoktató - végzik a hitoktatást. Belmissziói, evangelizációs alkalmakon keresztül is közvetítik az egyház üzenetét. A felügyelő Szólni kell arról, hogy hogyan alakult ki a felügyelői tisztség intézménye. Ennek gyökerei a régi világi patronátusi intézményben keresendők. Ők olyan személyek voltak, akik vagyoni, társadalmi helyzetüknél fogva képesek voltak védeni a gyülekezetek érdekeit, segítettek előteremteni azok működési költségeit. A felügyelő napjainkban is elsősorban az egyházközség működésének anyagi feltételeinek megteremtésében tölt be fontos szerepet, de ő az egyik felelőse a törvényes működés biztosításáért. A hatályos szabályok szerint hát évre választja az egyházközség közgyűlése. Az elnökség mindkét tagja együttesen felel a gyülekezet pénzügyeiért. Az egyházközség elnöksége sok tekintetben végrehajtó szerepet tölt be. Önálló döntési lehetőségeik mellett az ő felelősségük, hogy végrehajtsák az egyházközségi közgyűlés és presbitérium döntéseit. A presbitérium Ma az evangélikus presbitériumokat a gyülekezet tagjai hat évre maguk közül választják, olyan gyülekezeti tagok kerülnek be a testületbe, akik életvitelükkel, egyházhoz való kapcsolatukkal például állíthatók. Fontos szempont ma már az is, hogy munkájuk során szerzett szakértelmüket is hasznosítani tudják. Ugyancsak lényeges, hogy ezek a testületek viszonylag kis létszámúak, így rugalmasan képesek dönteni. A presbitérium dönt a kisebb horderejű ügyekben, kisebb beruházások tárgyában, állít jelölteket egyházi választások során, dönt az egyházközség költségvetéséről és zárszámadásáról. Több gyülekezetben a presbitériumok kisebb feladatok megszervezésére, határozatok végrehajtására bizottságokat is alapítanak, amelyek a presbitereknek számolnak be munkájukról. A presbitériumok szerepe igazán az 1966-os zsinati törvények óta nőtt meg. Addig a legfontosabb döntéshozó szerv az egyházközség közgyűlése volt. A közgyűlés A közgyűlés választja meg az egyházközség tisztségviselőit, alapít, vagy szüntet meg gyülekezeti intézményeket, dönt a lelkészi állások számáról, határoz a jelentősebb beruházásokról, azok fedezetéről, szabályrendeleteket alkot. Ez a szerv választja meg az egyházközség tisztségviselőit is. Nagyobb gyülekezeteknek lehetősége van képviselőtestület felállítására. Ennek tagjait a közgyűlés választja konfirmált tagjai közül hat évre és adja át egyben jogosítványai jelentős részét. A testületnek hivatalból tagjai az egyházközség tisztségviselői.
Kapcsolódó oldalak |
|
Nyitólap -
Tartalom -
Idegen szavak -
Impresszum |
